Mondom magamnak halkan, aztán hangosan is, hátha jobban meghallom.

„Megoldjuk” szankalpa (ami a szándék jógikus elnevezése) mellé a „LASSÍTS” szankalpa került.

Mert most már egyre nagyobb a belső nyomás, és a kritikus hang is belőlem egyre többször szól. Mit szól? Vicsorog, üvölt, különösen, ha semmibe veszem. Már csak ezért is muszáj leülnöm két percekre, naponta többször is. Hogy meghalljam magamat, a kritikus részeimet éppúgy, mint a csodás fénylényt bennem.

Rendben van, hogy le kell lassulni, de muszáj TENNI is már, mert, rámdől a karácsony azonnal.

Listát írok. Kupacokat képezek az ajándékokból, amit lehet egyenlőre tasakba teszek, talán lenyugszom annyira, hogy becsomagoljam (kritikus hang belőlem röhög, minek csomagolni, tiszta pazarlás!).

Este zombiként kutatok nasi után, hogy aztán beérjem egy fincsi rágós b vitaminnal. Majd fél óra múlva fél zacskó zizivel (mikor fogy már el a gyerekek mikuláscsomagja, és miért a konyhaasztalon van??)

Na, helyben vagyunk, túlfeszültem megint. Nyugodjál le, attól majd lenyugszol, mondom magamnak, de már nem nevetek rajta. Komoran dőlök le öt percre, és futtatom végig az újratöltő programot magamon, a 31, kritikus helyzetben a 61 pontos mélylazítást.

Mit ad isten, tényleg jobban leszek tőle, legalább annyira, hogy céltalan botorkálás helyett (amikor csak megfogom, leteszem a dolgokat) inkább a szent listámat írjam, és aztán csak egy pici dolgot rakjak rendbe teljesen.

Például most, hogy leültem írni kicsit, máris jobb. Alig akarom abbahagyni, mert ahogy kipislogok a gép mögül, a látvány elkeserít. Aztán veszek 3 mély lélegzetet, beteszek egy Tündividámító zenelistát, és ekezdem, ami a legkönnyebb, aztán folytatom, ahogy bírom.

A listám mellé delegálom a feladatokat, ettől jobban leszek, mert látszik, mennyi segítségem van. Aztán mostanra rájövök, hogy szinte pillanatonként ront-bont a sok rontombontom, mert hát pont ennek van itt az ideje!

Kint is bomlik, rohad, süllyed az élet, a Föld középpont felé, és a jeges dermedségben csak várakozni tud az élő, hogy majdan eljön a tavasz. Addig is lehet élvezni ezt a várakozást, lelassító rendet.

Csak célra kell tartani!

Mi is nekem a karácsony? Na, abból én nem engedek.

Itt örülés és szeretés lesz az egyszer biztos!

Én vagyok a főnököm, én irányítom érzéseimet is.

Hála Istennek!

A Emelő ünnepeink: Advent 4. bejegyzés először Anaya Jóga-én jelent meg.

Neked mi a kedvenc fény-űző tevékenységed?

Annál is inkább érdemes ezt megvizsgálni, mert nő a sötét. Ha nem vagyunk elég éberek, és nem őrizzük a fényünket, az csökkenhet. Mértéke drasztikus is lehet, ha életmódunk nem szattvikus (tiszta).

Jelei lehetnek:

• fáradtság
• rosszkedv
• mogorvaság, gorombaság, agresszió
• játékosság hiánya
• földhözragadás

Mondhatod, nehéz ragyogni ilyen körülmények közepette, és hidd el, tapasztalom magam is. A megszokottnál is többször jönnek nehéz gondolatok, álmok és érzések.

Mitől fog ragyogni a karácsonyunk? Hol a Fény bennem? A lelkesedést az örömöt és insprirációt magamnak kell előhívni.

Fénytvesztett állapotban nekem a tudatosítás segít!

Mitől tűnt el a tüzem?

Az esetek többségében (pitta voltomnak is köszönhetően) mértéktelenséggel űzöm a fényt, túlagyalással. Nagyon, de nagyon szigorúnak kell lenni magamhoz, hogy leállítsam a belső Hollywoodot magamban, mert irtó szeretek elképzelni, mozizni, kitalálni stb. Főleg mások problémáit és azok kiváló megoldásait veszem számba, ha nem vigyázok a gondolataimra.

Ennek következményeit viszont egyre nehezebben viselem, mert nagyon fárasztó, és többnyire befeszülés a vége. Teszem ezt nyilvánvalóan azért, mert annyira szeretem és vágyom az elismerést a külvilágtól!

Van egy olyan lélekrészünk a Bennünk élő istennők archetípusa alapján, aki a fényűzést nagyon kedveli. HÉRA főállású feleség, Zeusz párja, a pompa, a gazdagság és látványos szépség támogatója.

Mivel önértékelését kihelyezi: akkor boldog, ha férje elégedett és elismeri az ő nagyszerűségét, sokszor, egyre többször válik csalódottá. Mert a boldogságot nem a külsőségekben kell megélni. A külső pompa ugyanis mindig lehet még pompásabb!

Sosincs vége, vagy korlátja az újabb és újabb látványos luxustárgyaknak.

Csapdává válik a luxusotthon, a fényűző életről egy ponton lehullik a lepel, és látszani kezd, hogy amit eddig halmozódott fel, az a fényt űzte, és hiába ragyog az arany, a kristály kívül, ha a belső üres maradt a nagy hajszában.

Adventben a valódi gazdagságot kell megtalálni.

Neked mi a valódi gazdagságod?

A Emelő ünnepeink: Advent 3. bejegyzés először Anaya Jóga-én jelent meg.

Szóljon a karácsony a szeretetről, nem kell a sok felesleges drága ajándék, de akkor mi legyen a fa alatt KONKRÉTAN?

Jászol, meg Kisjézus és persze a fán angyalok, de a családnak mit ADJAK konkrétan?

Mert megszoktuk az adást anyagi manifesztációban, és nehéz erről lejönni, ez is függést okozhat.

Adni jobb. Adni jó! Bőség és gazdagság jele.

Hiába lapos a pénztárcánk, a karácsony az szent, és csodát várunk. Valahogy meg is történik, csak lesz pénz és ajándék erre – arra, ha utána a január szolidabb is emiatt. Csodát akarok, ragyogó pofikat, akarom hinni, hogy MINDENHATÓ vagyok, mert pont eltaláltam a legtitkosabb vágyakat is, és igazi ajándékot adtam. Csalódás ha ráébredek a korlátaimra.

Nem szeretnék korlátolt lenni! Akkor tágítsd ki a korlátot,tudatossággal!

Adventben van idő a hosszú estéken elmélkedni. Sőt, megkérdezni a többieket! Jól átgondolni, hogy mi a legfontosabb, ez a karácsony MINEK a fényében fog ragyogni.

• Van, ahol az egészség a legfontosabb
• Van ahol a békés elfogadás.
• Van ahol az elválás-úgy hogy mindenkinek a legjobb legyen.

A szándék megfogalmazása segíti manifesztálni az eszközt, ami a fa alá kerülhet, mint hasznos segítség a szándék megvalósulásához.

Ahol az egészség, ott lehet a karácsony a legbékésebb készülés, ALKALOM ADÁS A JÓRA: pédául a barátok megkérése: kérlek hozz egy kis bejglit, illatos olajat az ünnepi masszázshoz, fürdősót stb. Ragyogtassuk fel a pillanatokat EGYÜTT!

Ahol az elfogadás, ott lehet ALKALOMADÁS A MEGNYÍLÁSRA, egy közös hosszú, ráérős séta, ahol a szándékaimat ki lehet lassan mondani. Nemártás az alap, magamról való beszéd a fókusz.

„Úgy szeretnék elfogadóbb lenni, de nem tudom hogy kezdjek hozzá, kérlek segíts!”

Ahol a békés elválás, ott lehet egy ALKALOMADÁS A VISSZA ÉS ELŐRETEKINTÉSRE, ahol erőforrás lehet az elengedéshez a visszatekintés a szép évekre, fotóalbum vagy kis film a közös képekből, akár virtuálisan, alatta zene, és a fogadalmamról, amit anno tettem, és beismerem, hogy meghaladta erőimet. Elengedem a fogadalmat, amit nekem tettek. Most a szándék a „mindenkinek a lehető legjobb legyen”. Megkérdezem, van e bármi amit ebben a helyzetben tehetek. Mindenki járhassa a maga útját, áldással, senki nem tartozik, elengedek minden tartozást.

Minden családtag szeretné a saját legszebb arcát, isteni lényét látni a fa alatt.

Mi legyünk az a tükör, aki visszatükrözi a lényeget, a Világ Világosságát, hogy a mi feltétel nélkül való szeretetünk fényében láthassa meg Önvalóját, igaz természetét mindenki, velünk együtt!

Így születik meg a fény!

Bennünk és általunk!

Ez a KARÁCSONY titka, és van idő felkészülni rá!

Szeretettel ölellek,

Tündi

A Emelő ünnepeink: Advent 2. bejegyzés először Anaya Jóga-én jelent meg.

Az advent nemcsak arról szól, hogyan várakoztak rá, és hogyan született Jézus kétezer éve. Arról szól, most hogyan tudjuk Őt a szívünkbe engedni, hogy ott, bennünk és általunk jöhessen a világra a Szent éjjelen.

Ehhez rendeződni kell. Az évszakok rendje és minősége segíti és egyértelművé teszi a hogyant is. A lelkünkben zajló történéseket most van idő és lehetőség feldolgozni. A külső erők ebben támogatnak. Az időnk végén ez mindenképpen megtörténik, de akkor már nem lesz annyi lehetőség a változtatásra és jóvátételre, mint amennyi most van.

Jó erőnk teljében időről időre megállni az önvizsgálatra. Ehhez csendre és befelé húzódásra van szükségünk. Az elcsendesülés a lelkigyakorlatok egyik legfontosabb eszköze, s egyben célja.

Amikor nem a folyton változó, hullámzó érzelmekkel, gondolatokkal, élethelyzetekkel, gondokkal, körülményekkel azonosítjuk magunkat, amikor mindezek nem takarják el előlünk a Jelent, az Élet forrását, a tiszta Tudatosságot, Istent, akkor hazatalálunk.

A csendben vár a jelenlét igazsága.

Advent és az erények
Advent idejében növekednek a sötétség erői, egyre kevesebbet érzékeljük a Nap mindent bevilágító fényét.

Ez az időszak hatalmas lehetőség a fejlődésre. Az emberi lélek megkísértése folyamatosan zajlik, csak azért, hogy megerősíthessünk bizonyos erkölcsi- szellemi erőket. Választhassunk.

Külső pompa és csillogás?

Csupasz csend? Mi a valódi gazdagság és érték számomra?

Advent első hete: igazságosság erénye

A kísértő erők az ember fizikai testét környékezik meg. Az érzékelés megtévesztése, s annak elhárítására alkalmas az igazságosság erénye.

Mi az igaz?

Mi a hamis?

A belső harcon mindenki átmegy a halál előszobájában, hogy a szorongattatáson és sötéten saját erőből haladva hozzon döntést arról, mit választ és hova tart.

„Elérkezett a megváltásotok ideje” (Lk 21,28)

Adventben lehetőségünk van arra, hogy az egységet megteremtsük magunkban, hogy összhangba kerüljünk nemcsak magunkkal.

Szép szimbóluma, a koszorú az egység jelképe.

A magyar hagyományban mély jelentése volt minden apró részletnek.

Kerüljön a magyar családok asztalára a magyar hagyomány újra!

Fogadjátok szeretettel kiváló néplélekkutató és mesemondó írását és útmutatásait.

Advent

Jenei Gabriella jegyzete Molnár V József tanításai alapján

Az adventi koszorú elsősorban nem dekoráció! Adventkor az ember lelke megszelídül, a koszorú ott van benne a lelkében.

A hagyományos adventi koszorú

elkészítésének folyamatát Molnár V. József néplélekkutató szavai alapján írom le. A valódi adventi koszorúnak igen mély mondanivalója van. Eredendően minden adventi koszorút egy kör és egy kereszt alkot.

Kör: Boldogasszony ölelését szimbolizálja, a fény óhajtásának és őrzésének megjelenítése.

Kereszt: Ige, a Teremtő kiáradó fénye
Kereszt közepe: Isten helye

A kör és a kereszt az Öl, az Ige, és Isten hármasa.

A mai kor embere már csak a koszorú ölét használja, ami nem elég, mivel Isten hiányzik belőle. Azzal, hogy belehelyezzük Istent is, újra éltetjük a születését a lelkünk közepén.

A koszorút otthon kell készíteni fűzfavesszőből, hagyományosan 4 vagy 8 vessző adja a keresztet. A vesszők közé szorították be a méhviaszgyertyákat, a körbe pedig fenyőágakat tűzdeltek be az óramutató járásának megfelelő irányban.

A méhviaszból készült gyertya szimbolizálja a szorgalmas szűzbogarat, Jézus bogarát. A méz jelképezi Jézus jóságát. A kereszt közepére csipkebogyók kerültek. A csipkebogyó jelenítette meg az istenfát. (Isten a csipkebokorban szólt Mózesnek.) A lényeg a csipkebogyó piros színén van, a piros az örök élet színe. A gyertya derekát fontos volt kék szalaggal átfogni, mert a kék Mária színe, maga a kék ég, amiben az Ő szent fia, a Nap van. (Az elkészült koszorút mindig a mestergerendára illesztették.)

A gyertyák tájolásának és meggyújtásának is meghatározott sorrendje van:
1. Kelet – 2. Dél – 3. Nyugat – 4. Észak

Az idő és a tér kerek, a születés időben és térben történik. Észak az időnek és a térnek is a rendje.

A négy gyertya négy napfordulat megjelenítője.

Asztrozófiai értelemben a négy gyertya négy fényes csillagot, a világ négy tartópillérét idézi. Az első csillag az Aldebaran, a Bika csillagkép szeme, ami az isteni minőségek látása. A második a Regulus, az Oroszlán szíve, a királyi (apai) szeretet lángja. A harmadik az Antares, a Skorpió szíve, ami már az isteni szeretet üzenetét hordozza. A negyedik gyertyaláng a Fomalhaut, a Vízöntő vizet elnyelő csillaga, a megtisztulás és a bőség befogadása.

A Emelő Ünnepeink: Advent 1. bejegyzés először Anaya Jóga-én jelent meg.