Példakép számvetés

Alsós koromban nem volt ilyen tanítónénim soha, sajnos. Akire felnéztem, az gyakran megalázott. Berci bácsi, az úttörők vezetője volt az egyetlen biztos menedék, ha bántottak. Ő jó, igaz ember volt. A gimiben sem volt szerencsém. Halovány személyiségű tanítóim között nem akadt számomra karizmatikus és lelkesítő hatású. A gimis éveim zavaros, elmaszatolt évek voltak, a regényeim álomvilágában múlattam a napokat. Érettségi után dolgozni kezdtem, a kollegák között volt egy határozott és kedves nő, akit tiszteltem, és követtem tanácsait is.

Nagyot ugrunk az időben. Az egyetemen, amit levelezőn végeztem, volt egy töltelék-melléktárgyunk a Kommunikáció, 2 hétvége csupán. És egy igazi MENTOR. Szüleim után az első! Máig hat, amit tanultam tőle, és az általa ajánlott irodalmakat (Emberi játszmák és Rábeszélőgép) azonnal elolvasva nyílt ki a világ.

A mai napig meghatároz ez a 2 hétvége.

Végre, a harmincas éveimre ráébredtem, mi az utam. Nem az államigazgatás, amit 25 évig szolgáltam, és amiből szép jelesre diplomáztam, hanem az

ÖNIGAZGATÁS!

Könyvek sokasága, valódi mentorok jöttek, és végre, elkezdtem az életet igazán jól élni.

Mesterkulcsokat kaptam hozzá. Tudást. Igazi útjelzőket és a megértések, biztonságos megélések sokaságát. Az elfogadást. Az évek alatt sok csalódást, a mentorokban is, mert nehezen veszem tudomásul, hogy ők is emberek, Isteni tökéletességet minőséget vártam tőlük – hiába.

Egy átszenvedett hosszú szakasz után Kaptam meg egy messzi faluvégen egy új mesterkulcsot:

Ember feletted ne álljon!

Persze mellettem annál inkább. Varázslatos szövetségek sokasága, igazi segítők, mentorok, testvérek és tanítók látnak el bölcsességük nektárjával immár úgy, hogy senkit se helyezek magam fölé. A saját bölcsességemre is egyre bátrabban hagyatkozom. Ötvenedik éven túl a tudás átadása a feladatunk. Meghoztam a döntést.

Kibújok.

Azzal, hogy elbújok, elrejtem fényemet, nem teszem jobbá a világot. Tündöklenem kell, mint a gyerekeknek. Mint mindnyájunknak. Ráadásul Tünde vagyok, mert délben születtem. Megnyitom a kapukat, és beteljesítem a nevem és küldetésemet is. Árasztom a felhalmozott kincseket, és szövetségeseimnek is hagyok helyet magam mellett, bőven.

Tarts velem, élvezd te is a saját bölcsességed, találd meg a mentoraidat, talán közöttünk is akad jócskán, és közben támaszkodj bátran,

MAGADRA.

Oktatóképzéseimen szövetségesekre lelhetsz!

Nem késő még jelentkezned az utolsó nyári szünet előtti Workshopomra sem!

Teremtő erő ébredése!

Ölellek,

Tünde

A Bölcsesség tisztelete, önigazgatás bejegyzés először Anaya Jóga-én jelent meg.