Az együttműködés a testem részéről abban nyilvánul meg, hogy ha futni szeretnék, akkor futok, ha relaxálni, akkor nyugiban fekszik, ha meg csak nézek ki, vagy be a fejemből, az ellen sincs (egy darabig) semmi kifogása.

Hát ez nagyon jó érzés.

De valahogy mindig elsodor a sok tennivaló, a ház a gyerekek, az egyebek.

Az elvonulásokat ezért találtuk ki. Régen szanatóriumba meg fürdőhelyekre vonultak vissza az asszonyok, mi pedig jógatáborba.

Közösen kibérelünk egy szuper helyet, összedobjuk a pénzt az eleségre, és egész álló nap csak jógázunk, meg „önismerkedünk”,  és „csapategyüttműködünk”.

Elmesélem, idén mi jutott eszembe.

Buddhistákhoz erős vonzalom fűz, ezért egy buddhista elvonulóhelyet kerestem, ahol nagyon tiszta és befogadó a tér. Mánfa a nyerő! – Mánfai Elvonulási Központ és Alkotóház

A női lét négy archetípuát tanultuk idén.

Az érkezés napján az együttműködő kommunikáció alapjait tudatosítottuk, a biztonságos együttlétért megtett mindent az Amazonunk.

Megbeszéltük ugyan, hogy szeretnénk így működni, de azért jó sok kihívás volt, különösen az ítélkezés, minősítésmentes résznél. Az elme valahogy állandóan minősít. Na, sebaj, igyekeztünk rálátni legalább, s meghaladni.

Az öngondoskodó rész is nehéz dió volt, mert néha a lakoma ígérkezett annak, de akkor hogy jógázzak, ha kétszer repetáztam? Hát nyögve, komótosan. Volt, hogy inkább kontemplatív sétáltunk a békesség kedvéért, az emésztés mudrával.

Este szociometrikus ábrával láttunk rá, hogy mennyi rokon lélek van a táborban, és remek, biztonságot építő tánccal és páros gyakorlatokkal tudatosultak a határaink és az erő, amivel képesek vagyunk azt tartani. Elég sokat nevettünk.

Hajnalban meditáltunk (mindenki ott volt) és a jógikus tisztításokkal ismerkedtünk. A gyomormosást és géznyelést most leszavaztuk, de a terapeuta táborban úgyis volt, s lesz ilyen. Izgalmas!

Hatalmasat jógáztunk a Nap és Holdkunyhóban, két helyszínen, mert fájdalmas testtel, és menses alatt egészen mást kell gyakorolni.

A reggeli PAZAR kásalakoma után amazon sminkkel szórakoztattuk egymást, aztán irány a rét.

Az amazon még gyógynövényt is gyűjtött, aztán a vidám jógamókával próbáltunk koncentrálni a versre, kezünkre és lábunkra, társunkra. No ez a végére alig volt sikeresnek mondható. Viszont rengeteget nevettünk.

Ebéd után varázstalizmánt festegettünk, majd egy szuper imagináció, és jóga jött.

Vacsora után az önmenyegző szertartáson fogadtuk meg az új életünk alapeszméit, amit imazászlóra, színes szalagokra írtuk, és egymásnak fel is olvastuk.

Sorfal között haladva, koszorúban és fátyollal, olvastuk fel, amit ráírtunk a szalagra. Így akarok élni!

Szép és megható volt. Előhívta a szerető minőségét, aki szereti az életet és élvezi azt.

Másnap a délelőtti foglalkozáson csoportokat hoztunk létre és különféle műfajban és archetípussal kellet egy színdarabot alkotni, amit este bemutattunk a Ki mit tud? -on.

Előrelátó módon a délutáni jóga záróizom erősítés volt és okkal!

A Halleluja butikból kiöltöztünk, s nemcsak a színdarabra jutott belőle.

Az esti bemutató volt a fénypont és a csúcs, komolyan. Vagyis komolytalanul, felszabadultan (ánanda) improvizáltunk (jóga a rugalmasság), másnapra arcizomlázam volt a sok nevetéstől.

Jól jött másnap a csend, a silence gyakorlás. Sem olvasni, sem beszélni nem lehetett, de naplózni és gyakorolni a tanultakat annál inkább. Az anya archetípus öngondoskodásának új lehetőségeit tapasztalták sokan, a visszavonulás méltóságát. Imádta mindenki!

Este fehér ruhában egy fehér gyertyával mentünk fel a sztúpához a buddhista szerzetes nekünk tartott pudzsája és meditációja után. Háromszor jártuk körbe a sztúpát énekelve: Gyújts éjszakánkba fényt!

A terembe védő piros fonalat és piros bindit tettünk a homlokunkra, hogy védve legyen utunk a kísértésektől.

Utána szeretet lakomázgattunk, és beszélgettünk.

Utolsó napon felkerekedtünk, hogy a Bölcs archetípusával zarándoklatra induljunk, felajánlva a férjeinkért, fiainkért a női erőnket, életszolgálatunkat. Támogatva, önként, áldozattal, de nem áldozatból!

Közös az ügy, a szeretetszövetségek megerősítésére van szükség.

A Mária templomban imádkoztunk, és felkerekedtünk, be az erdőbe, fel a magaslatra.

Az Anyák kútjánál megszenteltük az imazászlókat, énekeltünk a földnek, víznek, tűznek és égnek áldó éneket, Anna egy csodás Mária dalt is.

Nagyon kerek, egész, megerősítő és felszabadult hetünk volt.

A nőikör ereje minden elképzelést felülmúlt.

Haza már csendben jöttünk, napokig alig tudtam megszólalni itthon. Özönlöttek a fotók a többiektől, és a hálás üzenetek, magam is írtam jópárat.

Nő-Vérek vagyunk, jó volt kipróbálni a jóga erejét közösen is.

Most rendben vagyok, csodás rend van itthon, befőzök, énekelek, és sokat jógázom, barátkozom az Urammal, és csavargok a csajokkal is.

Otthonom az Asramom. Megteremtem idehaza is, ami ott volt.

A jövő évi elvonulásra máris kitaláltam a Ki mit tudr? -a valót, már előre nevetgélek, nagyon vidám lesz!

Újra Egynapos Elvonulások!

Időpontok már elérhetőek az eseménynél és a jelentkezés is beindult!

AZ ELSŐ szeptember 11.

Várunk szeretettel!

Esemény linkje:

https://www.facebook.com/events/1403796480237385

A Nyári jóga tábor – csak nőknek! bejegyzés először Anaya Jóga-én jelent meg.

„Érted haragszom én, nem ellened„

(József Attila)

Dr Máté Gábor trauma kutatásaiból nyilvánvaló, hogy a sok megrekedt és elfojtott, vagy éppen kontroll nélküli haragcunamik micsoda pusztítással járnak.

Egyforma erővel pusztít az elfojtott és a primitív harag.

Nemhiába félünk ettől a hatalmas erőtől.

Kiküszöbölni, vagy kikerülni nem lehet.

A harag veszélyérzetből fakad, vészjelzés arról, hogy valamilyen, számomra fontos dolog veszélybe került.

Minden jel arra mutat, hogy idén kialakulhat a megfelelő harag kezelő kultúránk. Annyi érték kerül veszélybe, hogy csuda!

Magam részéről sorra kerülök ilyen helyzetbe.

Szinte naponta  

1. valamilyen értékem veszélybe kerül,

2. megharagszom,

3. aztán leülök átgondolni mi is történt,

4. meghozom a döntést, mit tegyek mint értékvédelem,

5. az persze megharagít valaki mást,

de most valahogy végtelenül nyugodt vagyok, így is, ha haragszik rám olykor valaki.

Mert tudom, hogy nincs kerülőút tovább.

Ha nem vállalom fel, mit tartok értékesnek, akkor megalkuvóként nem becsülöm magam semmire. Ennél nincs rosszabb számomra már.

Haragszom és megnyugszom mikor látom az okokat. Látom, a teendőket is.

A nyugalmam a szeretetből fakad.

Abból a mély érzésből és valódi hitből, hogy meg fog oldódni egyszer.

Egyszer igazi és értékes dolgokat támogatunk mind, akik a barátaim.

Van időm és erőm ezt kivárni. Esetleg elengedni kinőtt barátságokat és újakba beleerősödni.

Elbírom, ha haragszanak rám, különösen, mert jó része nem jogos, csak egy rámvetítés. Nem az én dolgom. Amit meg eltoltam, azt jóvá is tudom tenni, vállalom is a felelősséget.

Ezen a héten minden fronton ért a támadás, irtó izgalmas napok, folytonos önvizsgálatban és emiatt imában teltek.

No azért zargattam az én drága jó Uramat is, akinek mindent kipakolok, mert ő racionális és nem ragadják el az érzelmei, ráadásul mesésen asszertív, igazi férfi. Kérdezgettem, jól érzem-e, helyesen cselekedek-e?

Egyetért, támogat.

Én pedig döntök, s ezúttal sosem a kerülőutat választottam, hanem bele a közepébe.

Érdekes módon az organikus pedagógia képzésen a harag volt az egész napos témánk-sajnos írásban nem oszthatom meg, de szóban annál inkább!

Az Anaya 9 es csoporttal a visudhi csakra volt a témánk, jaj de felemelő volt a haragról közösen gondolkodni.

Idén is végigjártam a Krisztusi utat- elárultak, akik lelkesedtek értem, akiket tanítottam, s mindenemet odaadtam. és ők is hasonlót éreztek irántam- aztán jött a kétség, a félelem, a sírás, a böjt, a keresztút.

Persze kísértem a szeretteim szenvedését is, sírva és imával mint Mária. És voltam kíméletlen ostora is szenvedésnek-akaratlanul mégis szükségszerűen (csendben örülve is egyben, hogy drága barátnőm végre tud haragudni, nem benyelni. ugyanakkor a sziv hasad meg, hogy éppen rám kell haragudnia. De barátként ebbe is beleállok, gyakoroljon csak rajtam, de álljon ki magáért végre.)

És tudom, a feltámadás vár. Nemcsak engem.

DE.

Nem szeretném ezt a szenvedős utat jövőre is végigjárni.

Szeretném ezt meghaladni. Bár lehetne.

A Haragudj de ne vétkezz! bejegyzés először Anaya Jóga-én jelent meg.

Káosz napjai

A nagyböjtben sok nyugtalanító érzés, érzelem és rálátás mutatkozott meg.

Tart még jócskán a zarándoklat a saját pusztaságban.

Békés és nyugodt napokat zilál szét egy erős érzelem. Visszahúzódom.

Tisztán látni kezdem a probléma gyökerét, de még nem jött el az ideje annak, hogy cselekedjek.

Mikor hirtelen cselekszem, az nem kívánatos következményekkel jár most.

Az elmúlt hetekben intuitív cselekvések vittek, most intuitív várakozás próbatételeit kapom, napról napra.

Ez utóbbi sokkal nehezebb.

Várni, várni, kiürülni, nem tenni.

Az evést újra elengedtem néhány napra, egy-egy almát engedve mindössze.

A böjt mindig mérsékel. Mérsékli a dühöt és a fájdalmat is, letompít, és nagyon türelmessé tesz.

De most előbújt a titkos trollom, és ha nem kap ételt enni,(mert ez folyton csak enne, komolyan) akkor mást eszik, szépen lassan, alattomban.

A hírfüggőségem betámadt, csak kicsit kitettem pár hirdetést, és azon kaptam magam, hogy egy órája olvasgatom a kiváló cikkeket, videókat. Mintha nem bírnám ki az ürességet.

De nem is azt, hanem inkább a böjt okozta rálátások fájdalmát.

Gondosan zsírba volt bugyolálva néhány mély félelem, s ezek most mutatják magukat, ahogy bontódik a puha párna.

Felismerem egy mély fájdalom okát, a cserbenhagyást, elárulást, a barátaim kicsit sem barátságos tetteit, ezen elkeseredem, felhorgadok, megsértődök, és kivonulok.

Mindig ezt szoktam, de most nem utóbb, hanem a folyamatban máris észreveszem, mi történik. Most cselekszem, nem várok sokat.

Azonnal üzenetet küldök, tisztázásra való megbeszélést kérek, de az idő ezt sem engedi azonnal, napokat kell várnom.

Barátaim bizonyos tevékenységétől muszáj elhatárolódnom, mert nem értek vele egyet, de a barátságot ettől nem kell elengednem-hozom meg a döntést. Az idő majd megmutatja, kibírja-e ez a kapcsolódás az önazonosságomat és azt, hogy már nem megy nekem a jópofaság, a benyelés, pláne nem a mindenáron való megfelelés.

Férjem, a drága, a realitás a káoszomban, most megerősít abban, hogy ez a helyzet valóban nem méltó a barátsághoz, ezt most nem reagálom túl (ráadásul évek óta tart ez a helyzet, évek óta mentegetem őket magamban, és dugom homokba a fejemet).

Szóval, szakítópróbatételek, önazonosság, hit és erkölcs, moralitás próbatételei várnak a pusztaságban.

Elfáradok. Ma sokat aludtam, de legszívesebben ezt folytatnám vég nélkül.

A Guru azonban üzen, hogy kezdjek el nagytakarítani végre az otthonomban. Ma sikerül elkezdeni. Öröm a kis rend, de nagyon kimerít, ráz a hideg, betegnek érzem magam.

Jön egy telefon is, miután felébredek, egy nagyon erős érzelmi zsarolásból sikerül kivonódni, és kedvesen hajtogatni a saját megoldásaimat, azzal, hogy olyan döntést hozunk majd, ami mindenkinek a legjobb.

Az elmúlt hetek fő próbatétele az, hogy KIT szolgálok?

A nagy ÜGYET, a KÖZÖSSÉGET, vagy a kis családomat? A saját küldetésemet?

Édesapám tragédiája az volt, hogy a közösségért vállalt felelősséget, nem a saját családjáért. Követtem mintáját, az utóbbi évekig.

Most viszont másként döntök. Elsődleges a felelősséggel tartozom az önazonosságért, a családomért.

Ennek a következményeit vállalom. Ez a keresztutam az idén.

Hát, kicsit se vagyok boldog az előttem álló Nagyhéttől, viszont legalább szabaddá tettem magam, amennyire lehet, még mindig visszavonulok.

Majdcsak jön a feltámadás. Egyszer...

A Böjti napló 4. hét bejegyzés először Anaya Jóga-én jelent meg.

A felépítő napok most csak félig sikerültek, mert elfogyott az „akarókám” valahogy útközben.

Enni jó, enni szeretek, hát ettem, csupa jót.

A stabil nyugalom megmaradt, némi csalódással felütve, mert valahogy örök optimistaként azt hittem, uralom az étkezésemet, de még nem teljesen, különösen az esti órákban nem.

De van hova fejlődni.

Ami viszont megmaradt, mint jó szokás, a sok offline állapot.

Helyette sokat sétálok, főzök, olvasok és énekelek.

Beszélgetek a családdal, és magammal is, még mindig tart az a kellemes állapot, hogy felteszem a kérdést, válaszolok magamnak, és meg is teszem amire hív a belső hang.

Nem mondom, hogy nem aggódom, vajon mennyire tud tiszta lenni a belső hang, de eddig még csak jó helyre vitt.

Megmaradt egy kellemes belelazulós állapot a harag helyett, pedig nagyon kemény napok voltam, sok-sok csalódással szembenézéssel és felelősség vállalással.

Ami fontos benne, hogy most nem tudom egy nagy közösség érdekét képviselni, mert a családomat választom.

Így tudom a legjobban megélni a szádanámat.

A velük való szövetséget helyezem előtérbe, és erőim javát is ide irányítom. Nem mindig volt ez így.

Szerencsére marad elég a minden másra is.

Nem pazarolom erőimet halott ügyekre, megyek tovább.

A tavasz utat tör a kertben is, a lelkemben is, sok új tervem van.

Jó látni a környezetem megújulását is.

Azt is, hogy elvárásmentesen könnyebb szeretni.

Örülve egy jó pillanatnak.

Na, akkor böjtölök tovább, most a lendületben maradás a fókusz, megtartva a mély csend állapotait.

A Böjti napló 3. hét bejegyzés először Anaya Jóga-én jelent meg.

Letelt hát a két hét, amikor csak vizet ittam, néha kis teát, pár korty répalevet.

Sok mindent el tudtam engedni.

Elengedtem olyan helyzetet, mely már túlnőtt rajtam, és nem szolgálta se a saját, se a családom egészségét.

Elengedtem azokat a dolgokat, vállalásokat, amiben kimerültem, és nem vitt előre, inkább szétszórt.

Elengedtem azt, hogy nagy legyek, inkább kicsi vagyok.

Elengedtem a nélkülözhetetlen fontosságomat, de nem engedtem el vállalt kötelességeimet és feladataimat.

Elengedtem, hogy beleszakadjak a saját életembe.

Elengedtem a sürgős dolgokat, és a fontosokat választottam.

Elengedtem azt a hiedelmet, hogy mások boldogsága rajtam múlik.

Közelebb kerültem magamhoz. Meghallom a belső hangomat, és megtanultam kérdezni tőle.

A belső hang válaszát, ami elsőként felbukkan, komolyan veszem, és azonnal teszem, amire hív.

Megtanultam nem a szememmel látni.

Megtanultam, milyen érzés szabadnak lenni, és minden pillanatban dönteni a jelenben maradásról.

Megtanultam elmenni a kihívások mellett, és nem kellett magamat lekötözni ehhez úgy mint Odüsszeusznak a sziréneknél.

Miután találkoztam a böjti válság napjaiban mélységem ijesztő emócióival, tudom, mire számítsak, mi minden van még bennem, amin dolgozni kell.

Éber maradok!

Könnyebb vagyok, koncentráltabb és boldogabb, szeretettelibb.

Folytatom a szádanámat (spirituális gyakorlás), most más tapaszja (akaraterő, önuralom) gyakorlattal.

A Böjti napló 2. hét bejegyzés először Anaya Jóga-én jelent meg.

DE:

Ráálltam a salakmérőre (mérlegre) és kiakadtam a 77,2 kg súlyon. Karácsony előtt 74 kg volt, ami némi jóindulattal még ok, talán, így 54 évesen, 4 gyerekkel, változókor után, de mindennek van határa.

Így hát belevágtam a régi nagy projektbe, amit évek óta a sok dolgom miatt nem tudtam a gyakorolni, az igazi nagyböjtbe, ami csak vízivás, semmi táplálék.

Ennek módját megtanultam 20 éve, sok feltétele van, évekig gyakoroltam 7, 14 napos vízböjtöket, van rutinom.

Most mindennél jobban sikerült. Ma van a 9. napja hogy nem eszek, se sokat se keveset.

Végzem a munkámat, írok sokat, olvasok rengeteget, készülök az óráimra és tanítványaimmal is kellő mértékben tartom a kapcsolatot.

Mindennap főzök – érdekes, böjt alatt jóval többet – a fiúknak, és nagy rendet tartok.

Mi változott?

Sokkal elevenebb a kapcsolatom magammal. Azonnal érzékelem, ha valami nem jó, szédülök, hányinger, fájdalom stb, és millió remek praktikámat alkalmazom magamon, VÉGRE.

Hosszan gyakorlok, nincs kifogás, hogy tele hassal nem lehet. Sétálok is a kutyával, pont ráérek, döbbenet, mennyi időm lett, mióta nem eszem.

Megértőbb vagyok a családdal is (hát lehet ezt még fokozni?). Viszont kerülöm a külső programokat, nincs is kedvem sehova se menni, a saját kis kuckónk biztonsága fontos. Persze, rosszullétre itt vannak az eszközeim, májpakolás, beöntő tartály, olajak.

Megvolt a 7. napi nagy nagy böjti válság is, még jó, hogy éppen kinyitottam Ruediger Dahlke Böjtölés nagykönyvét arról, hogy ez normális! Nehogy abbahagyd! Most szabadult fel rengeteg méreg, ha eszel, visszaszívódik. Mondjuk az evésre nem is gondoltam, hányingerem volt. Ezek a tünetek kincset érnek, mutatják, hogy mi van bennem.

Dahlke tanácsa a keserűsó, beöntés, még több vízivás, na ezt meg is tettem ebben a sorrendben, melynek eredménye hasmenés, hányás és bőgés lett.

De megérte, kijött a sok méreg!

A 8. nap szédülős volt, alig tudtam állva maradni, aludtam is délután, a mentatea odakészítve, májpakolással, tényleg olyan volt a nappali, mint egy szanatórium. Nevetgéltem is, hogy milyen jó már én vagyok az orvosom, a böjt meg a sebészem, szépen leválasztja a sok cipelt vacakot.

Este az órám miatt némileg aggódtam, sokan jöttek, de remekül tudtam csendet tartani, a végén azok a ragyogó arcok mindent megértek, repültem hazáig, alig tudtam elaludni, hiába volt a zuhany és a meleg olajos testmasszázs magamnak.

Reggel frissen ébredtem, leültem a gép elé és kiáradt amire rég vártam (meglepetés, sőt NAGY meglepetés készül), gyönyörű, összeszedett gondolatok! Ah! Elégedett vagyok.

A böjtöt folytatom, 14 nap a cél.

Utána a felépítő napokat egy nagyon szép szétválasztós vegán kúrával folytatom majd, Hesse Heidi Tóth tanácsai szerint, szép alaposan leírja az oldalán a teendőket. Isten áldja meg érte! Tetszik!

Mindenkit biztatok a böjtre. Érdemes egyszer megtanulni! Léböjtre Dr Tamási József kiváló szakembernek tűnik.

Mellesleg újra diák vagyok, tanulom magam Organikus pedagógiaval.

Szeretettel Ölellek,

Tünde

A Böjti napló 1. hét bejegyzés először Anaya Jóga-én jelent meg.

A böjti időszak a testi-lelki folyamatok természetes átalakító munkáját segítő lehetőség.

Elmegyakorlat.

Fontos a saját életmódodnak, vállalt feladataidnak és dósádnak megfelelő változatát kiválasztani.

Néhány tipp:

1. Ami mindenki számára elérhető, az a 8/16 órás böjt, amikor 8 óra áll rendelkezésre ételt fogyasztani, és 16 óra feldolgozni, így nem rakodik, halmozódik a sok emésztetlen falat kilónyi nehezékké. Lehet pl csak vegán, vagy makrobiotikus étkezés a böjt alatt

2. Napi rendszeres gyakorlás elhatározása. Sok kicsi sokra megy! Egy ászana is jó! Vagy reggel 6 kör Surya Namaskar 10 perc, napközben 2 perces csendekre leülni, délután relaxáció 15 percben, este visszatekintés a napra, melyik érzelem okozott gondot (érzelmi tisztítás)

3. Lemondás valamiről, amit túlzásba vittél (Fb, önmegcsalás stb)

4. Szeretettelibb hozzáállás magadhoz

5. Egyszerű táplálkozás (max 3 összetevőből)

6. Jelen maradni a pillanatban, békésen feloldódni benne

7. Csend gyakorlása napi min 60 perc békés visszavonódás a központba

8. Mondandó lényeges, igaz, szeretetteli? Ha nem, maradj csendben

9. Családi kapcsolódás mélyítése, örömteli szabadtéri program

10. Egy becsületes nagy méregtelenítő kúra (rengeteg a lehetőség! Tündinél a coral program azoknak való, akik dolgoznak, kevésbé tudnak visszavonulni, vagy legyengültek, érdeklődni kornhoffer.tunde@hotmail.hu)

Sok kicsi sokra megy, de KEZD el, és FOLYTASD amit elterveztél.

A naptárba tegyél pipát ha sikerült! Hétvégén értékeld ki , ha kudarc volt, mi okozta?

MAJD A VÉGÉN

Találj ki magadnak egy jutalmat a végére, tervezd meg a húsvéti ünnepedet,

GRATULÁLJ MAGADNAK , HOGY

• Újra te vagy a főnök a saját életedben!

• Újra van önbecsülésed!

• Újra nyílik a szíved (mert a méreg nem tartja rabságban)!

• Van erőd, közelebb kerültél önmagad lényegéhez!

• Többet szeretsz, kevesebbet aggódsz (nemcsak kenyérrel él az ember)T

• Könnyebb a tested, lelked, életed!

• Több időd van!

Szeretettel Ölellek,

Tünde

Svaha – A szanszkrit szótár szerint jelentése: „Áldás rád!

A Egyszerű Nagyböjt bejegyzés először Anaya Jóga-én jelent meg.

Lelkiismeretfurdalásom keletkezett.

~ Szabad magára hagyni 40 napra tanítványaimat?

~ A facebookot? – Sugdosott Trollom szemrehányóan a fülembe.

(Él bennem egy Troll ugyanis, aki furfangos, betyár, és rontombontom. Kicsit nem figyelek oda, rosszalkodni kezd. Dühös, mohó, imádja a káoszt és a drámát stb.)

~ Ráadásul ha nem vagy fent a messengeren se, nem látod a gyerekeid üzenetét.

~ Honnan tudod meg a híreket? Nem vagy normális!

~ Megsértődnek a tanítványok is, hogy magukra hagyod őket, pont mikor rosszul vannak.

Elkezdtem magam komolyan sajnálni, aztán leültem, letisztázni, mit akarok, mi a cél:

• Rendeződés, a lakásban is,
• kiüresedés,
• meghallani a saját halk belső hangomat,
• többet jógázni,
• családommal ráérősen lenni,
• rálátni a valóságra,
• meg a Titkos Vágyamra is.

Mindezt összegezve tudom, hogy elkerülhetetlen a 40 napos visszavonulás, hogy meghaladhassam a rossz szokásaimat, visszaigazodjak magamhoz.

Így leszek valódi segítség másnak is.

Ki is írtam külön papírra, a csüggedés és elerőtlenedés idejére, emlékeztetőnek. Tanítás után furcsán üres lett minden, mert nem nyitottam meg a facebookot, se a messengert.

Fejem tompa, böjti titkos szádana gyakorlatom miatt, téblábolok, mit csináljak. Iszom egy pohár jó forró vizet. Észbekapok. Ja, írok. Az segít.

Böjti tervezés.

Tény, hogy nagyon sokat áradtam ki, adtam, adtam. Kifogytam, kimerültem, elfáradtam mostanra.

Fel kell töltődnöm, irány a Tündi Jóga Szanatórrium!

• Lemondok a facebook oldalról 40 napra, és arról, hogy azonnal elérhető vagyok (kivéve a családom).
• Nincs cukor, kávé, liszt és lemondok a halogatásról is. Az önáltatásról nem is beszélve!
• Mohóság böjtöt is tartok, csak 1 könyv lesz az ágyam mellett, nem 20.
• Táplálkozás különleges lesz, kevés, igényes, jó.
• Beszédem lényeges, szeretetből fakadó és igaz.
• Sokat fogok csendben lenni, az elmém nyugalmát megőrizve akkor is ha beszélni kell.
• Sokat jógázom, sétálok és szeretek.
• Meghaladom az elavult szokásaimat.
• Jó komposztot alakítok ki a mérgeimből azzal, hogy rálátok, magamhoz ölelem őket.
• A szeretetkapcsolódásaimat elmélyítem.
• A már meghirdetett programokat megtartom, örömmel, kevés szóval.
• Hetente egyszer blogot írok a gyakorlásomról.

Hah de csodás feltámadás vár Húsvétkor, a sok erő felhalmozásával.

Így legyen!

Igazi Tisztaság test lélek szintjén csoportunkban tudunk együtt haladni a böjtben.

A Hamvazószerda bejegyzés először Anaya Jóga-én jelent meg.

A helyzet szédítő, továbbra is. A talaj kicsúszik a lábunk alól. Gyors és erős napok késztetnek azonnali átalakulásra, újratervezésre. Balesetek, szorongások, drámák.

Már nem is kapkodom a fejem, valami egykedvű nyugalomban, megoldó üzemmódban létezem. Kevesebbet agyalok, érzelmeim nem ragadnak el, pedig többet érzékelek.

Többet szeretek. Örülök minden találkozásnak. Sétálok az utcán, és gyönyörködöm. Élek.

Ki tudja, mennyi idő van még arra, hogy kimutassam és megéljem a szeretetet.

Különben is, jelentéktelenek az itthoni konfliktusok a katasztrófák mellett.

Naponta egyszer nézem meg a híreket. Elbírhatatlan.

Már magyarázatokat se keresek, mint a háború kitörésekor tettem heteken át.

Az ész megállt. A szív mozog tovább, annak ritmusában élek. Kihozom a napból a maximumot.

Nehezen lélegzem, pedig nem is engedem bele magam abba, mit élhetnek meg most a romok alatt. Testem mégis mutatja.

Elterelem a figyelmem,már nem engedem magam szenvedni velük. Énekelem a mantrákat.

Taré tuttáré, vezess a sötétből a fénybe.

Csak napról napra. Csak kicsi dolgok nagy örömei.

Megértem őseimet, akik a jó halál kegyelméért imádkoztak. Elkezdtem én is. Megnyugtat.

Újraolvasom a Meditáció és a meghalás művészetét.

Mit tehetnék még.

Ölellek,

Tünde

A Amire nincsenek szavak bejegyzés először Anaya Jóga-én jelent meg.

Új lehetőségeket megvágyni.

Jó volt végiglapozni a 2022-es naptárat, kiírni belőle a fontos eseményeket a naplómba, és azt is, ami nem valósult meg. Jó volt átbeszélni a férjemmel és a fiúkkal, ki mit szeretne, mi az eszménye az új évre, és konkrétan milyen tanulást tervez idén. Hova menjünk nyaralni, mi a dolgunk a közösség szolgálatában, hivatásban, otthonunk rendjében.

Elvégeztem a szokásos Célok workshopot (még 01.31-ig csatlakozhatsz, visszanézheted) férjemmel és tanítványok sokaságával – ilyenkor nekem is ugyanúgy aktiválódnak a belső folyamatok, mint a tanítványoknál. Beírtam a naptáromba, az első lapra az idei küldetést, eszményt.

Tegnap pedig itt volt az Anaya női jóga oktatóképzős csapat, a kilencedik csoport. A nyitókör mindig olyan megnyugtató. Annyira összhangban vagyunk! Mindig van aki pár lépéssel előbb jár az elfogadásban vagy megértésben, és ez hat a többiekre is. Mindig jó észrevenni az egységet, hogy milyen közös problémáink vannak.

Most például sokan elestünk az elmúlt hónapban, valahogy kicsúszott a talaj a lábunk alól. Ennek látható jeleit is többen ápolgatták, így a gyakorlás is megváltozott persze, nem térdeltünk az ütött-kopott térdekre. Magam erősen szédülök ma is. Viselem, kutatom az okot, azt érzem, teljes újrastrukturálódás zajlik. Új ember rakódik össze megint.

Beszéltünk az energia észlelésről, hogy milyen nehéz olyanokkal beszélni, akik nem tapasztalják meg, hogy a szavaink, viselkedésünk hogyan hat a másik emberre. Néhányan látjuk is, de sokan érezzük az elszívó, pusztító érzelmek például irigység, harag következményeit, a tehetetlen, befagyott állapotban levő emberek kétségbeesett csápjait a mi friss, „megemésztett” energiáinkra. Többnyire mindez az öntudatlanban zajlik, nem szándékos ártás.

Hogyan tudjunk úgy támogatást adni, vagy puszta jelenlétet, hogy ne sérüljünk meg?

Hogyan tudunk erősek maradni, két lábbal a földön állva, egymás kezét fogva?

Remek ötletek jöttek, de aztán a jóga hozta meg a valódi rálátást, ahogy mindig. A bennünk tárolt tiszta erő megmutatkozott. Elképesztő közösen gyakorolni, ugyanazért a szándékért!

A szwadistan csakra volt a fókuszban. Az Önvaló lakóhelye.

Ma éjjel szorosan magamhoz öleltem az Önvalómat.

Ebben az évben teszek érted megint – suttogtam neki – ígérem, fejlesztem és továbbadom a tudást, erős női szövetséget alkotva.

Megláttam már többször azt is, hogy egy csodálatos asramban leszek lelkianya. Megtalálom a helyet országunkban.

Vannak helyek, ahol már megteremtettük ezeket a lehetőségeket, ha csak egy-egy hét erejéig.

2023-as táborokat, elvonulások

A A teremtés elkezdődött bejegyzés először Anaya Jóga-én jelent meg.