Az asram maga a paradicsom, bármeddig tudnék itt élni, maga a tökéletesség, virágok, csend és rend.
Jó volt látni a dinamikus fejlődést és gyarapodást. Mivel a tanítások ingyenesek, (az asrami napi díj szállás, étkezés 30 usd mindössze) nagylelkű hálaadományok érkezhettek a gyakorlóktól.
Hatalmas új közösségi termek, új ajtók, burkolat, étkezde várt, és egy jókora építkezés is. Lebontásra kerültek a régi egyszemélyes kis épületek.
Sokan voltunk, 27 országból, legalább kétszázan, és örömmel láttam, hogy a harmada indiai gyakorló volt!
Prakriti (indiai táncos barátom) gyakran kesergett nekem, hogy az indiai ember nem értékeli a jógát, az asramot, mert amerikát majmolja. Most viszont több fiatal jött delhiből, mumbaiból, de idős indiai emberek is velünk együtt gyakoroltak, nagyon megindító volt. És vicces is, mikor egy nagyon szép idős nő tőlem kérdezte, hogy vettem ezt a gyönyörű kurtát (tunikát) amit éppen viseltem.
Azonnal mutattam neki a blokkon a TRENDS címét.
Indiában, mint az indiaiak
Második látogatásomon jöttem rá, hogy érdemes a helyi viseletet is kipróbálni a szokások mellett.
- Sokkal jobb azon az éghajlaton a kurta és a leggings, nemcsak a jógához.
- Desodor helyett az isteni illatú hintőporok varázslatosan szívják el a felesleges nedvességet.
- A test és hajolajak azonnal megnyugtatják a sürgető sietséget- nemcsak az elmében, de az ideges kezekben is. napkeltétől napnyugtáig
- Az étkezésben a sok fűszer fertőtlenít és segíti az emésztést-hiába a rengeteg bab, sosem puffadtam.
- A napi ritmus napkeltétől napnyugtáig egy békésebb elmeműködést hozott létre.
Második napunk tehát az alapos bevásárlással telt, ami jót tett szemünknek és testünknek is, de nem tett jót az elmének. Alaposan felkavart!
Dráma az elmében
Az asramon kívül hatalmas a káosz. Dudálás, szmog, tülekedés. Ijesztő tehenek mindenütt, hatalmas (de békés) kutyák, váratlan majmok innen-onnan. és a furcsa dzsungelhangok, mocskos utak. Sokkoló. Olyannyira, hogy muszáj egy békés helyet találni magunkban, amivel mindez elbírható.
Engem a mantra nyugtat meg. Életemben nem mantrázom annyit, mint Indiában 😊 melynek fő oka a félelem. Most még.
Így a harmadik nap délutánjára belázasodtam. Miközben a szorgos kezek készítették elő a diwalira a sok mécsest, én dupla paplan alatt vacogtam. A Neo Citrán szerencsére használt, így este már együtt társaimmal.
A harmadik naptól ugyanis felvettük az asrami napirend ritmusát, mely lassan hömpölygő, megnyugtató áramlásban tartott minket.
Megkaptuk a magyar csoportnak elkészített szádanát (spirituális gyakorlás), beosztva mindazt, amit kértünk, kiegészítve a kiváló „class” tanításokkal.
A csoportnak a keretek adta biztonságban megindulhatott a csoportos és egyéni érzelmi tisztítási folyamat, a transzformáció.
Jöttek a drámák, szobán belül, csoportban, egyénben egyaránt.
A jelszó viszont működött, és örömmel nyugtáztam a hihetetlen sebességű változásokat.
A csoport fele réges-régi tanítványom, régóta követhetem jógikus útjukat, és nem tudtam betelni a gyors alakulásukkal az asramban. Ki tudtak mondani, meg tudtak tenni olyat, amit addigi életükben nem. Határokat húzni, kiállni az igazságért – aztán rányílni arra, hogy még az igazságnál is fontosabb az ahimsa.
Szinte láttam lelki szemeim előtt, ahogy ezt az új készséget hazahozva családjuknak, nagyobb harmónia nyílik életükben.
Nem lehetünk elég hálásak a Guruknak, a kegyelemnek ezért.
Az igazi béke
A saját elmében kell békét teremteni, nem a külvilágtól várni azt.
Döbbenetes volt látni, hogy egyvalaki békétlen elméje milyen gyorsan lobbantja lángra, haragra társai elméjét és zavarodottságát.
S ennek ellenkezőjét is.
Egyvalaki békés, nyugodt, szeretetteli elméje rendet, harmóniát és békét teremt – ha elég erős elmemezővel rendelkezik.
S mivel szabad emberek vagyunk, mindig választhatunk.
Fájt látni, mennyire megszoktuk a drámát, mennyire ragaszkodunk a viharokhoz, a túlzott érzelmi megnyilvánulásokhoz. Mennyire fegyelmezetlen az elménk, életünk.
Nem véletlen a sok háború. Felelősek vagyunk érte, mind, egyenként.
Egyik ebédnél három indiai nő kezdett el faggatni:
- Te keresztény vagy?
- Igen.
- Gyakorlod a vallásod?
- Igen.
- És miért jógázol?
- Mert az igazi csendet és kapcsolatot az istennel itt találom meg.
- Gondolkodtál azon, hogy Indiában van a legtöbb vallás, még sincs vallási háború? Tudod miért?
- Mert az indiai ember tudja, hogy EGY AZ ISTEN.
Ez az igazi béke.
Igazi tisztaság
A karma jógán reggeli után hatalmas takarításokba lendültünk bele, majd mi letisztítjuk a hónapos maszatot üvegekről, székekről és asztalokról, borogattuk bőszen a tárgyakat, és sikáltuk alul-felül, amit értünk.
Eleinte még az előadásokról is elkésve emiatt-mígnem felhívtam a figyelmet a valódi célra: tanulni jöttünk ide. Mi a prioritás?
Többen kérdezték halkan: miért van itt csak rend, de nem igazi tisztaság?
Az asram tükör -mondtam.- Mindenkinek azt mutatja, amit látnia kell.
Mi sok időt, sok erőfeszítést teszünk a külső tisztaságért, de nem maradt időnk a belsőre.
Az asramban ez fordítva van.
Emlékeztek Mária és Márta történetére?
Mikor Jézus érkezik, Márta sürög-forog, meg nem áll terít, felszolgál, Mária pedig Jézus mellé ül és hallgatja. Melyik értékesebb? Jézus egyenesen fogalmaz: Mária.
Mi elveszünk a külsőségekben, ennek következményeit látjuk már.
Az igazi biztonság
Hol tartod a biztonságodat? – kérdeztem egy zaklatott nap után – És hol szeretnéd tartani?
Olyan könnyű kihelyezni azt, valaki másnak a kezébe.
Az én biztonságomért tényleg valaki más felel?
S mi lesz akkor, ha az a valaki elmegy?
A biztonságot sok helyen tartjuk:
bankszámlán, felelős személyekben, vezetőkben, társban stb. Ezek múlandó helyek!
érdemes hát a biztonságot múlhatatlan helyen tartani önmagunkban, az Önvalónkban.
Van bennünk egy hely, ami sérthetetlen, semmi sem árthat neki. Az igazi otthonunk, az Atman.
Ide kell megérkezni, így válunk szabaddá, ez az igazi biztonság.
Az igazi gazdagság
Korlátolt anyagi erőforrásaink vannak, igyekszünk ezeket a legjobb helyre befektetni. A lehető legtöbbet kihozni belőle, és mindig jól járni.
Ami „be van fizetve”, azt mindet, az utolsó morzsáig akarjuk megkapni, és többet is.
Honnan jön ez a mohóság, ragaszkodás, milyen félelem irányítja?
Erre is módunk volt ránézni, mikor találkoztunk a nem várt gazdagsággal, az igazi és önzetlenül átadott tudással. Nemcsak a kiváló tanítóinktól jöttek a kincsek. Tanított a hely, a körülmények, nagyvonalú társaink, a látottak és tapasztaltak.
Persze, csordultig töltöttük a bőröndünket, és naponta tartottunk divatbemutatót a trendsben vásárolt modellekből.
Mikor itthon kipakoltam, és szétszortíroztam a kincseket, amiket családomnak, barátaimnak hoztam sok-sok kupacba, a végén nagy szomorúság fogott el.
Mert nem az igazi gazdagság hevert előttem. Pedig azt szánom a szeretteimnek.
Nem tudom egy arckrémmel, füstölővel átadni azt, amit igazán szeretnék adni.
Annyi minden maradt kint, újra mennem kell-zakatoltam. Aztán megnyugodtam. Mert a lényeg, az igazi gazdagság nem a bőröndben utazik, és repülőre sincs szüksége.
Csak a tárgyat egyszerűbb átadni. A valódi gazdagság továbbadása nagyon munkás lesz, mert önfegyelmet, állandó éber jelenlétet kíván, mert ez nem más,
mint a feltétel nélküli szeretet.
De az sem csoda, hogy igyekszem a könnyebbet választani, lustaságból és társadalmi kondícióból fakadóan. Meg azért is, mert a feltétel nélküli szeretettel csak ismerkedem még.
Következő utazásOM Indiába:
2024 októbere – Navaratri rishikesben
Ölellek,
Tündi
Fotó: canva, Borító kép: 2023. 11., Tünde képe az indiai Asramról
