Olvasom a képzés záró dolgozatokat, és mélyen meghatódom.
Nem győzök elég hálás lenni tanítóimnak, akik megmutatták az élet értelmét, és felkészítettek azt méltó módon továbbadni.
Nagyon hatásosan!
Szeretem a vasárnapi Anaya képzéseket. Ünnep, mindig.
Egy csoport két évig van együtt, és hogy legyen értelme, haszna a sok tudásnak, amit megszerzünk, az utolsó fél évben a tudás megosztásának technikáit tanuljuk meg.
A nyitókörben igaz történetek hangzanak el, nincs is szükség otthon „szulejmánra”,
az élet sokkalta izgalmasabb.
Persze, ez nem egy pozitív pletykakör, mindig irányított a beszélgetés, és keretek közt tartott.
Arról beszélünk, hogyan élt bennünk tovább az előző téma. Milyen változásokat tapasztalunk?
Az aktuális témát jógagyakorlásba öleljük.
Amit a fókuszba helyezünk, az a szervrendszer vagy lélekrész megmutatja magát, így kerül be a tudatosságba a sok elfelejtett erőforrásunk.
Sok esetben gyógyulások követik ezt az örömmel teli belső munkát.
Mély barátságok szövődnek, ami aztán a táborban mélyül el, ahol öt napon át egy idilli közegben, jó ételekkel (mit ételek, lakomák) tápláljuk testünket és lelkünket is: sokat jógázunk, alkotunk, énekelünk és táncolunk is.
Csordultig töltve jövünk haza mindig, kitart egy-egy új szokás, igy az évek alatt lassan, de biztosan új nő születik:
önazonos, bátor, kedves, életet szolgáló.
Bár ide írhatnám a 13 tanítvány történetét!
De majd elmondják nektek ők maguk, azzal, ahogyan élnek és tanítanak. Keressétek az Anaya oktatókat.
Iratkozz fel hírlevelemre, ha teheted:
Utazás Indiába: >> 2024-es októberi csoport << Utolsó helyekre várunk még jelentkezőket!