Ez itt a kérdés, gondolkodtunk róla hosszan Anitával. Mindketten hosszú évtizedeken át igyekeztünk megfelelni a környezet elvárásainak. Meglepő módon ezt a környezet sem díjazta, arról nem is beszélve, hogy boldogtalanná és örömtelenné üresedtünk valamiért.
Hatalmas félelmünkben, hogy nem kellünk és nem fognak szeretni, ugrásra készen próbáljuk kitalálni mit gondol vagy akar a másik ember. Túl azon, hogy ez rettenetesen kimerítő, valójában teljesen reménytelen. Ráadásul van egy olyan köre az agyunknak, hogy én „azt gondolom, hogy ő azt gondolja”. Ebből lesz a sok félreértés.
Az Anaya képzésen az első alkalommal megfogalmazzuk, mi a közös biztonságos tér feltétele.
A Marshall Rosenberg által alkotott együttműködő kommunikációt szeretnénk elsajátítani a képzés ideje alatt, az ahimsa-nemártás gyakorlásához.
- Egyes szám első személyben beszélünk, énüzenetet adunk, saját élményről beszélünk.
- Nem áradunk túl-tartjuk az időkeretet, hogy mindenki sorra kerülhessen.
- Tilos a bántás. Zéró tolerancia.
- Gondoskodunk magunkról- bármi gond van, azonnal szólunk.
- Észosztást, ítélkezés és minősítést kerüljük
- Tévedni szabad
Bő évtizede ez a szándék, nemcsak a képzésen, de itthon is. Valami észrevétlenül, de határozottan átalakult ezalatt. Különösen attól, hogy a saját érzelmeimet fel kell ismerni, és meg kell fogalmazni, mire van szükségem, mire kérem a másikat. Nagyon megnyugtató ez a gyakorlás. Biztos lehetek benne, hogy az igényeim és érzéseim fontosak.
Ettől tudom, hogy én is fontos vagyok.
Gyuri fiam új helyre megy iskolába, ami már nem speciálisan Asperger szindrómásoknak való. Nagyon aggódom. Megkérdeztem nagyfiamat, mit ajánljak, hogy készüljünk el.
Legyen Önazonos!
Ne akarjon más lenni, vagy mást kedvelni, hallgasson magára, mit szeret, mi érdekli, és azt képviselje.
Rögtön tudtam, csakis ez a kulcs. Elhatároztam, hogy én is így létezem.
Nem önzően, hanem önazonosan, képviselve érdekeimet.
Ismerek néhány embert, aki így él. Nagyon megnyugtató a társaságukban lenni, mert tudom, hogy ha gond van, szól, és nem bánt. Nagyon, de nagyon messze vagyok a tökéletestől, de mára csak a legeslegjobb változatom akarok lenni, aki lehetek.
Szeretném, ha mindenki biztonságban érezhetné magát mellettem.
Én is!
