Hallgatnak a fák, mert a madarak is elnémultak, lecsupaszodott minden faág. A nagy kiáradás után visszahúzódik a természet, rendeződni és megpihenni. Erre hív minden most minket, embereket is. Eljön a csend ideje. A csend a lélek oxigénje.

Az advent nemcsak arról szól, hogyan várakoztak rá, és hogyan született Jézus kétezer éve. Arról szól, most hogyan tudjuk Őt a szívünkbe engedni, hogy ott, bennünk és általunk jöhessen a világra a Szent éjjelen.

Ehhez rendeződni kell. Az évszakok rendje és minősége segíti és egyértelművé teszi a hogyant is. A lelkünkben zajló történéseket most van idő és lehetőség feldolgozni. A külső erők ebben támogatnak. Az időnk végén ez mindenképpen megtörténik, de akkor már nem lesz annyi lehetőség a változtatásra és jóvátételre, mint amennyi most van.

Jó erőnk teljében időről időre megállni az önvizsgálatra. Ehhez csendre és befelé húzódásra van szükségünk. Az elcsendesülés a lelkigyakorlatok egyik legfontosabb eszköze, s egyben célja.

Amikor nem a folyton változó, hullámzó érzelmekkel, gondolatokkal, élethelyzetekkel, gondokkal, körülményekkel azonosítjuk magunkat, amikor mindezek nem takarják el előlünk a Jelent, az Élet forrását, a tiszta Tudatosságot, Istent, akkor hazatalálunk.

A csendben vár a jelenlét igazsága.

Advent és az erények
Advent idejében növekednek a sötétség erői, egyre kevesebbet érzékeljük a Nap mindent bevilágító fényét.

Ez az időszak hatalmas lehetőség a fejlődésre. Az emberi lélek megkísértése folyamatosan zajlik, csak azért, hogy megerősíthessünk bizonyos erkölcsi- szellemi erőket. Választhassunk.

Külső pompa és csillogás?

Csupasz csend? Mi a valódi gazdagság és érték számomra?

Advent első hete: igazságosság erénye

A kísértő erők az ember fizikai testét környékezik meg. Az érzékelés megtévesztése, s annak elhárítására alkalmas az igazságosság erénye.

Mi az igaz?

Mi a hamis?

A belső harcon mindenki átmegy a halál előszobájában, hogy a szorongattatáson és sötéten saját erőből haladva hozzon döntést arról, mit választ és hova tart.

„Elérkezett a megváltásotok ideje” (Lk 21,28)

Adventben lehetőségünk van arra, hogy az egységet megteremtsük magunkban, hogy összhangba kerüljünk nemcsak magunkkal.

Szép szimbóluma, a koszorú az egység jelképe.

A magyar hagyományban mély jelentése volt minden apró részletnek.

Kerüljön a magyar családok asztalára a magyar hagyomány újra!

Fogadjátok szeretettel kiváló néplélekkutató és mesemondó írását és útmutatásait.

Advent

Jenei Gabriella jegyzete Molnár V József tanításai alapján

Az adventi koszorú elsősorban nem dekoráció! Adventkor az ember lelke megszelídül, a koszorú ott van benne a lelkében.

A hagyományos adventi koszorú

elkészítésének folyamatát Molnár V. József néplélekkutató szavai alapján írom le. A valódi adventi koszorúnak igen mély mondanivalója van. Eredendően minden adventi koszorút egy kör és egy kereszt alkot.

Kör: Boldogasszony ölelését szimbolizálja, a fény óhajtásának és őrzésének megjelenítése.

Kereszt: Ige, a Teremtő kiáradó fénye
Kereszt közepe: Isten helye

A kör és a kereszt az Öl, az Ige, és Isten hármasa.

A mai kor embere már csak a koszorú ölét használja, ami nem elég, mivel Isten hiányzik belőle. Azzal, hogy belehelyezzük Istent is, újra éltetjük a születését a lelkünk közepén.

A koszorút otthon kell készíteni fűzfavesszőből, hagyományosan 4 vagy 8 vessző adja a keresztet. A vesszők közé szorították be a méhviaszgyertyákat, a körbe pedig fenyőágakat tűzdeltek be az óramutató járásának megfelelő irányban.

A méhviaszból készült gyertya szimbolizálja a szorgalmas szűzbogarat, Jézus bogarát. A méz jelképezi Jézus jóságát. A kereszt közepére csipkebogyók kerültek. A csipkebogyó jelenítette meg az istenfát. (Isten a csipkebokorban szólt Mózesnek.) A lényeg a csipkebogyó piros színén van, a piros az örök élet színe. A gyertya derekát fontos volt kék szalaggal átfogni, mert a kék Mária színe, maga a kék ég, amiben az Ő szent fia, a Nap van. (Az elkészült koszorút mindig a mestergerendára illesztették.)

A gyertyák tájolásának és meggyújtásának is meghatározott sorrendje van:
1. Kelet – 2. Dél – 3. Nyugat – 4. Észak

Az idő és a tér kerek, a születés időben és térben történik. Észak az időnek és a térnek is a rendje.

A négy gyertya négy napfordulat megjelenítője.

Asztrozófiai értelemben a négy gyertya négy fényes csillagot, a világ négy tartópillérét idézi. Az első csillag az Aldebaran, a Bika csillagkép szeme, ami az isteni minőségek látása. A második a Regulus, az Oroszlán szíve, a királyi (apai) szeretet lángja. A harmadik az Antares, a Skorpió szíve, ami már az isteni szeretet üzenetét hordozza. A negyedik gyertyaláng a Fomalhaut, a Vízöntő vizet elnyelő csillaga, a megtisztulás és a bőség befogadása.