Sosem felejtem el a napot, mikor dr Indu Arora, ajurvédikus orvos és jógatanár, akinél a jógaterápiát tanultam, a pittáról beszélt. Nem arról a pitáról, amit megeszünk!
A három fő ajurvédikus test típus közül arról, melyben a tűz és víz elem uralkodik.
Megkönnyebbültem! Minden egyes mondat rólam szólt. Mély öröm töltött el. Akkor nincs velem baj? Akkor csak „hozom a formám”, vagyis van egy működésem, ami meghatározott, de mégis lehet egyensúlyban maradni, sőt nagyon jól lenni vele! Lassan másfél évtizede volt ez a nap, és alig volt magyar szakirodalom a témában, én felkutattam, megvettem, és egyik döbbenetet követte a másik.
Felfedeztem a családtagokat is a könyvben, és apró változásokkal az életünkben, egy új megértés és elfogadás okozta harmónia keletkezett nálunk. Mély megértést okozott, hogy fiam miért van pólóban télen is, és miért nem beteg soha, hiába ropogtatja a jégkockát. Megértettem, hogy férjemnek mindig kell édességet adni, különben vesz magának csokit, ami nem tesz jót neki. Hogy nála az alkohol miért nem gyakorol olyan drasztikus hatást, mint nálam.
Ahogy egyre többet tudtam meg a dósákról, nemcsak a sok olvasás, de leginkább a megfigyeléseim által, néhányan azt kezdték hinni, hogy a „vesékbe látok”. Tudtam olyan apró trükköket ajánlani, amitől azonnal jobb lett a közérzet.
Például: „csak melegen idd a vizet” „egyél mindig gyömbért” „mértékletesség” „hűtsd le magad”
De az első nagy sikerélmény mégis az a családi nyaralás volt, ahol végre mindenki úgy töltődött, ahogy neki igazán jólesett. Nem kimerülten jöttünk haza, hanem feltöltve.
Én pittaként egész nap a tengerben hűsöltem, de finom friss étellel ki lehetett csalogatni (görög saláta és dinnye a befutó). Mikor férjem délben indult neki gyalog hegyet mászni, csak bekentem az arcát a naptejjel, adtam neki vizet, és boldogan, lelkiismeret furdalás nélkül csobbantam vissza a tengerbe. Mire este hazatért, már én is lehűltem annyira, hogy volt kedvem nagyot sétálni. Gyerekeinknek jó társaságot szerveztünk, finom ételeket kaptak és sok fagyit, nagy búvárkodások és feltöltő beszélgetések várták őket a parton. Nem piszkáltam őket, mikor csak hűsöltek a szobában, tudtam miért teszi, és hogy megjön az erő estére majd.
Nagyon hosszan folytathatnám a felismeréseket …
Végre egy olyan rendszer ami működik is, évezredek óta, aminek csak az alapelveit kell megérteni, és saját magunkra lehet szabni, a magyar ételekre és szokásokra. Nem nehéz!
Éber megfigyelés kell hozzá és rugalmasság.
Akkoriban sok kismama (idén nyáron VÉGRE – mert kértétek – ÚJRA lesz Kismama jóga oktatói, még lehet csatlakozni) járt hozzám, nekik is aranyat ért és ér a mai napig az ajurvéda, mert így értették meg a trimeszterekben rejlő erőt, és hogy miért fekszünk sokat az első trimeszterben, és miért pörgünk a másodikban.
Használom ezt a tudást mindenhol!
Az Anaya képzésen (szeptemberben újabb csoportok indulnak!) egyik fő tantárgy, nagyon jókat szórakozunk a felfedezéseinken, sokat segítünk vele egymásnak.
Mikor Csíki Mariannak beszéltem arról, milyen hasznos ez családunknak, összenéztünk.
Osszuk meg felismeréseinket, legyen másnak is jobb és könnyebb!
Megcsináltuk! Bevezetés az alapismeretekbe, érdekesen, érthetően – AYURVEDA GYEREKEKNEK. Imádtam erre készülni!
ui: a nyáron nagyon lelassulok, még jobban igénylem a csendet. De nem aggódom, tudom, hogy ősszel élénk leszek újra!
Éljen a tudás! Nagy segítség!
Ölel
Tündi
